azért nem a legszebb

Szóval a mai napot nagyon vártam. Ez volt az egyetlen pont amit kifogásolni tudtam az utunkprogramjában. Úgy gondoltam, hogy kevés az egy napos kirándulásban megismerhető mennyiség Hong Kongból. Igazam lett, de nem teljesen úgy ahogy gondoltam.

Előző állomásunk után fokozott kíváncsisággal tekintettem az egykori angol bérleményre. Hi-tech minden mennyiségben, felhőkarcolók minden ilyesmi.
Talán ha előbb ide jövünk futursokk lett volna, így sajnos nem teljesen az lett, amit vártam. Ennek a magyaázata pedig valószínűleg politikai.

ShangHIGH a király! Legalábbis úgy tűnik.

Ok:
Az angolok 99 évre vették bérbe Cixi császárnétől a félszigetből és kb 200 szigetből álló területet, valamint 57 nkmt végleg megvásároltak, ez volt a kikötő. (különlegesen jó adottságok okán) Így, meg a tenger visszaszorytásával/feltöltésével lett a teljes terülte 1090 nkm. Két Budapest asszem. Cixi meg a pénz miatt csinálta a dolgot, ugyanis kb államcsőd volt kínában, mert minden bevételét elverte a Nyári Palota építésének kapcsán Pekingben.
A fejlődés az angol befektetéseknek, kapcsolatoknak volt köszönhető és a gazdasági fejlődést az exportból tudták finanszírozni. (b-zik ikonomix) A lényeg annyi volt, hogy az angolok dolgoztatták a textil és egyéb alacsony hozzáadottértékű iparágakban a bevándorló és helyi kínaiakat. Ezt a pénzt okosan tovább forgatták itt, a II. VH és Japán megszállás után pedig a harcok után egy nappal vissza is tértek, megelőzve pár nappal Rooseveltet és az amcsikat akik szintén bepróbálkoztak... Itt kezdődött a hi-tech, filmipar, szállítmányozás és kereskedelem aranykora mely a bérleti szerződés lejárata előtt lassult. Csökkent a visszaforgatás mértéke. Az angolok megpróbálták újratárgyalni a dolgokat, megújítani a szerződést, de a kínaiak nem engedtek. Ráadásul a Vaslady, amikor itt tárgyalt lezúgott Pekingben a Parlament lépcsőjén, élő egyenes adásban perecelt körömcipőben. Aztán minden maradt a 80-as évek béli állapotban. Sokan elvándoroltak, hogy mi lesz, ha ’97-ben visszaadjáők a szigetet. A befektetői tőke meg elkezdte várni, hogy Kínába áramolhasson, mivel ott még olcsóbbak a megmunkálási költségek és alacsonyabb a brszínvonal.
Hong Kong kapott új zászlót, himnuszt de még 50 évig nem volt szabad hozzányúlni a politikai berendezkedéshez, ebből még hátravan 40. Pedig a kínai vezetők szívesen bevezették volna itt is a cenzúrát és egyéb ma kínában működő dolgot. (nincs TB, beleértve a nyugdíjt)
A félsziget szárazföldi határán meg elkezdett fejlődni Shenzhen, ahol most vagyunk, jött 5 kmről a külföldi tőke, épültek a felhőkarcolók és a lakosság száma ma már 10.000.000 fő.
A határon átlépni másfél óra oda is meg vissza is, plussz 7 nyomtatványt kell kitölteni és a kerítés olyan komoly, mint a vasfüggönyt jelentő nyugati országhatár anno, legalábbis szüleim szerint. Pedig ez egy ország már. De a migrációt nem nagyon engedik, HK.ban még mindig 6x magasabba a bérek, és szabad a rendszer, lehet 1nél többet szülni...

A vizuális negatívum meg annyi, hogy ami 80-ban felhőkarcoló az a legújabbakhoz, Shanghai, viszonítva panelház, ami nagyra nőtt és teleaggatták villanykörtével. Ez volt a túlzás. De a valóság azért nincs olyan messze ettől. Van egy belváros rész, ami a tengeri öböl partján terül el és ott szépek nagyon az épületek, de egy utcával kintebb már omladozika vakolat és szutyok van, nagyon nagy a kosz, az emberek özönlenek, de sok már a szegény is, mivel a régi textil és egyéb gyárak már üresen állnak mivel mindenki a túloldalon dolgoztat. 30-40 emeletes gyárak elhagyatottan tömegével láthatók, ezres nagyságrendben. Kb olyan űllapotban mint a Csepel Művek. És nem csillogásra meg villogásra számítottam mindenütt. Sajnos éjszaka nem láttuk kivilágítva a várost és úgy valószínűleg egészmás képet mutatna. De Shanghai még épülő metropoliszként is többet nyújta ma már, összehasonlíthatatlanul többet. Itt leesik az ember álla ha meglátja az első sarki épületet, itt kicsit többet kell menni. Úgy gondolom ha az ember ilyne magas igényekkel érkezik és a világ közepét várja, akkor így csalódik egy picit mint én. Ha az angolok maradnak nem hiszem, hogy ez megtörténik, vagy ha függetlenedni tud a városállam. De a történelem és az idő úgy nézem kegyetlen a metropoliszokkal. Mutatok majd képeket, hogy iről irdogáltam itt, mert e nélkül csak egy fikázós pöcs vagyok. Egyébként tényleg az vagyok.

Szomorú nap ez a mai, a világlátős rész itt véget ér, most megyönk még 1000 kmt délre és tengerpari sötkérezés lesz három napig. Utam a vége felé jár.

Nyitott kérdés mindenkinek.
Vajon mit fognak megbámulni a mai világ építészeti remekmáveiből unokáink? A felhőkarcolós metropoliszok tudnak-e olyan látványosságként szolgálni mint a Vörös tér és egyéb kultikus helyek, úgy hogy megőrzik formájukat és restaurálják őket? Ha nem, miért nem építa világ újra tartós csodákat?

Rizs, aki holnaptól eurpai ételeket tartalmazó svédasztalról étkezik ás nagyon szégyenli, hogy nem tudta imádni a kínai ételeket

Shenzhen, Hong Kongtól 5 kmre.

A blogcikk erősen elbeszélésen és szubjektív tapasztalaton alapul, megtoldva egy kiforratlan elme okoskodásával